Anya, beszéljünk róla! Van tabu? Nincs tabu!

    "A csönd bizonyos értelemben olyan, mint a köd, aki benne sétál, eltévedhet... minden korszaknak, kultúrának, értékrendnek megvan a neki megfelelő csendminősége, és akik a csendben szeretnek sétálgatni, gyanútlanul átkerülhetnek abba a másik csendbe, amely már nem az ő koruké."

   Úgy gondolom, hogy mi emberek felhalmozzuk a tabukat, hogy megkönnyítsük a jelen pillanatát, hogy ne kelljen kilépnünk a komfortzónánkból, hogy nyerjünk magunknak üres és elpocsékolt időt.

De mi teszi a tabut tabuvá? Miért vannak egyes témák, amelyekről szívesen beszélünk és egyesek, amelyeknél elszorul a torkunk, ha ki kell mondanunk : szex, menstruáció, de olykor talán a szeretlek is.

Miért akarjuk a biológiánk, az elménk miatti teljesen természetes dolgokat elrejteni magunk és mások előtt, miközben megéljük őket, de hogyan éljük meg? megéljük valóban mondjuk a nővé válás csengőjét, a menstruációt igazán? vagy a társadalom elveszi tőlünk azt a lehetőséget, hogy erre áldásként tekintsünk? Jó ideje foglalkozom kisgyerekekkel és számtalanszor találkoztam ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel: mi az a szex? miért véres a lányok nadrágja néha? miért fáj a hasad? mi a különbség a fiú és a lány között?

Érdemes ezekre válaszolni, természetesen figyelembe véve a gyermek korát és a maga kis nyelvén szólni hozzá. :)

Én három olyan alapvető, csodás és természetes témát szeretnék röviden felvetni, amelyekről szégyenkezve beszélne a nők, ám sajnos ódákat lehetne a témáról zengeni, és igen hosszú a női körökben élő tabuk listája.

1.Menstruáció: 

    Bár nem szeretném, ha bárki egy rosszízű felvilágosítóórán érezné magát, és nincs is meg a megfelelő szakértelmem ahhoz, hogy a menstruáció biológiájába mélyen beleássak, mégis szeretnék mondani róla pár alapvető dolgot, amellyel a legtöbb nő nincs tisztába, vagy épp figyelmen kívül hagyja, pedig ez tükrözi valójában, hogy milyen csodás is, hogy ez megtörténik velünk, nőkkel.

Hallottam már mindenféle elnevezését: havi, mikulás, azok a napok, mensi, ciklus...és még sorolhatnám, de a menstruáció kifejezést annál ritkábban, amivel nincs is semmi gond, csakhogy ennek megvan a maga oka, talán úgy érezzük kevésbé kellemetlen egy becenév mögé bújni, az nem annyira ciki és ezzel hatalmas bűnt követünk el a saját lelkünk, sőt más nők lelke ellen.

A menstruáció jó! Első sorban a menstruáció a női nemi szervek változásán alapuló folyamat, tehát ilyenkor megtisztul a testünk, ami egészen varázslatos és egyedülálló. Emellett azt jelzi, hogy képesek vagyunk a megtermékenyülésre, tehát örökösen arról biztosít bennünket, hogy ha majd szeretnénk, lehet kisbabánk, amelyet nem kell elmagyaráznom mennyire fantasztikus örömhír. Sorolhatnánk tovább, de ez a blogbejegyzés nem erre lett megálmodva. :)

Minden anyának kötelessége, hogy megismertesse időben lányával, sőt fiával is, a menstruáció gondolatát, hiszen az rendszerint elkövetkezik egy kislány életébe és ha nincs megfelelően bemutatva, akkor akár ijesztő is lehet. Szeretnék egy olyan társadalomban élni, ahol a lányok nem dugdossák a betétet a zsebükbe és úgy tekintenek a menstruációra, mint mondjuk az étkezésre, az alvásra vagy bármire, mert ez is teljesen normális. :)

   2. Szexualitás 

   Hogy miért volna az anya feladata a szexről beszélni a lányával? nos első sorban azért, mert ő is nő és így hasonló lehet a szemszög, a félelmek, a kérdések és a válaszok. 

Egy anya  olyan kombó, amely magába foglalja a baráti bohóságot és bizalmi kapcsolatot, de egyben a biztonságot is nyújt. A legerősebb kőszikla és jó, ha egy lány nem feltétlen az "érettebb" barátnőitől, különböző internetes oldalakról vagy épp különböző pornőgráf tartalmakból szerzi meg a tudást a témában. Már nem azért, mert a neten nem lenne jó cikk erről, dehogyis nem, csak ne várja már el senki egy tini lánytól, hogy szelektálni tudjon az infók tengerében.

És mi lesz ha tabuként kezeljük? Hát az lesz, hogy becsukjuk a szemünk és úgy teszünk, mintha semmi sem lenne, közben ezzel ártunk a legtöbbet. Hiszen rengeteg sérüléstől, kellemetlen élménytől meg lehet óvni egy lányt azzal, hogy a szex nem tabu és értelmesen, érzésekkel, megértéssel beszélünk róla és orvosoljuk a kíváncsiságát, már pedig nem azzal, hogy bűntudatot keltünk benne, hogy miért is érdekli őt ez, mivel teljesen természetes, ha egy lány is ugyanúgy érdeklődik a szexualitás iránt, mint egy fiú. Ne feledd, az, hogy a te lányod miként éli meg a szexualitást, miként gondolkodik róla és mennyire felvilágosult, az bizony a TE felelősséged! :)

3.Ápoltság

   Ahogy én azt megfigyeltem bizonyos dolgok csak úgy megtörténnek a lányokkal és általában valamiféle drasztikus bántás miatt. Teszem azt valakit kigúnyolnak az iskolában mert nem epilált és szőrös a hónalja. Vajon ez kinek a felelőssége? A kamasz kisfiúé, akiben túltengnek a hormonok és ő maga is egy gyerek? vagy talán a kislányé, akinek épp oly természetes  a hónalja szőrrel, mint anélkül? Én úgy látom ez szintén az anyákra hárul. Rengeteg bántástól, fölösleges önutálattól meg lehet kímélni egy kislányt azzal, ha beszélünk vele arról, hogy ez miért fontos. Megismertetjük vele a praktikai, esztétikai és biológiai okokat. Hogy ha ezt nem teszi meg, könnyebben izzad, hiába fürdik, vagy hogy egészen egyszerűen a mai világban és a mi kultúránkban ez sérti az emberek szépérzékét, bár ez nyilván egyénenként változó, de itt a nagy többségről van szó. Persze fontos nem rákényszeríteni ezt a gyerekre, de meg kell ismertetni vele, mert a lékek így épül fel, kommunikációval és azzal lehet legjobban ápolgatni, nevelgetni.

   A fenti témákról a végtelenségig lehetne beszélni, de mindben közös, hogy tabuk és hogy nem kellene azoknak lenniük, mert az élet részei és mennyivel könnyebb lenne egy nőnek szeretnie önmagát, ha a benne élő kislánnyal nem hitetik el azt, hogy szégyen a benne zajló és a benne zajló testi-lelki folyamatok.

Kép forrása: pinterest