Beszélgetés Havasi Virággal

Van fény-nyelő arc

és van fény-visszaverő.

Válassz. Választhatsz!

                                                                                                        (Fodor Ákos) 

1. Milyen kislány voltál? Olyan, aki már gyerekkorában ámuldozott a nőies ruhákon, vagy épp ellenkezőleg, fiúsabb?

Szeretném azt gondolni, hogy egy kicsit mindkettő. Az biztos, hogy álmodozó típus voltam – ez azóta sem változott sokat -, de temperamentumban voltak fiús vonásaim. Arról nem is beszélve, hogy egyszer valamiért úgy döntöttek a szüleim, hogy nyárra levágatják a hajamat körülbelül kétcentisre… Van is rólam egy kép, ahol egy habos koszorúslányruhában pózolok a tüsi hajammal, csak hogy mindkét énem képviseltesse magát. (nevet)

2. Hogyan élted meg a tinikort, milyen volt akkor a testképed?

Fogszabályzós, kócos, vézna tini voltam. Valahogy a kamaszkorral együtt jár, hogy folyamatosan másmilyenek, de legalábbis valamilyenek szeretnénk lenni, de így visszagondolva rendben voltam magammal. Ilyenkor a testkép még sokat változik, így utólag örülök, hogy türelmes voltam.

3. Szerinted elengedhetetlen a párkapcsolat a nőiesség megéléséhez, vagy nem feltétlenül szükséges hozzá?

Nem gondolom, hogy feltétlenül szükséges hozzá, azt viszont igen, hogy a nőiességnek bizonyos oldalait, szerepeit intenzívebben át lehet élni akkor, ha van melletted valaki, aki ezeket előhívja. Többféle nőiesség létezik, különböző életszakaszonként változnak és sokkal árnyaltabbak, mint azt elsőre gondolná az ember, úgyhogy a nőiség megélése egy soha véget nem érő kaland.

4. Hiszel az egymást felemelő női erőkben? Mit gondolsz miért bántjuk mi, nők egymást?

Ezen sokszor gondolkozom. Nem jó érzés beismerni, de folyamatosan rivalizálunk egymással, még ha nem is szándékosan. Ez még akár egy barátnős beszélgetés során is megtörténhet anélkül, hogy bármi tudatosság lenne benne, és akkor még nem beszéltünk egy konfliktusos női kapcsolatról. Viszont abszolút létezik a női összetartás, azt hiszem, tényleg vannak dolgok, amiket csak egymás között érthetünk meg igazán, de szerintem nem élünk elég gyakran ezzel a „szuperképességgel”. Ha mi nők, nagyobb tisztelettel bánnánk egymással, biztos, hogy kevesebb sírás lenne a világon, de ezt még nekem is gyakorolnom kell.

5. Mit jelent számodra az öngondoskodás, az én-idő? Szerinted a mindennapi életbe beleszőhető?

Mostanában már divatos kifejezés lett, és bár egy habfürdő vagy egy tökéletes cappuccino is vitathatatlanul az énidőhöz tartozik, sok nem Instagram-kompatibilis pillanat is ilyen kellene, hogy legyen. Ez valami olyan időtöltés, amikor közelebb kerülök magamhoz. Nem feltétlenül vidám egyébként, de a közelség akkor is megvan. Nekem énidő, amikor ülök a kutyával a réten és éppen nem szól semmi a fülemben, de az is, ha pizsamában naplót írok reggel vagy mosogatás közben énekelek. Szeretem ide sorolni a kreatív tevékenységeimet is, ezek nélkül üres lenne az életem, úgyhogy határozottan azt gondolom, hogy beleszőhető a mindennapi életbe.

6. Szerinted a nők testképét, legyen az pozitív vagy negatív, mi alkotja, formálja?

Nagyrészt saját maguk. Persze vannak kivételes esetek, de azért többségében hozzáállás kérdése, hogy mennyire engedek be külső véleményt, esetleg irigységet vagy éppen mióta nem teszek semmit a testemért. Nagyon nehéz őszintének lenni ebben a témában, de szeretném azt hinni, hogy többnyire ez a mi felelősségünk, bár hozzáteszem, nem könnyű az önelfogadás, különösen ennyiinger között.

7. Szerinted miért van tabusítva rengeteg fontos téma a női testtel kapcsolatban, mint például a menstruáció? Mit lehetne ez ellen tenni?

Őszintén fogalmam sincs, mert bár régen azt gondolták, hogy a menstruáló nők bajt hoznak és a vérük mérgező, azért már rég nem ott tartunk, hogy tőzegmohát teszünk a bugyinkba ez ellen. Talán most már zajlik egyfajta menstruációs forradalom. Amit mi megtehetünk, az az, hogy fel merjük vállalni, ha esetleg a görcsök hátráltatnak a munkában, tanulásban, és ki merjük mondani, hogy gyötör a PMS. A nem menstruálókkal is fontos erről kommunikálni, hiszen ők nem tudhatják, hogy éppen min megyünk keresztül.