Beszélgetés Csivettkával!

 

 Az ember csak akkor döbben a világra,

ha rákényszerül.

Magára kell maradnia, hogy megértse:

nincs egyedül.

Hervay Gizella

1. Volt előtted kislányként női példa, akire felnéztél?

 Csivettka: 

Kifejezetten példakép és női példa nem volt, természetesen anyukámra felnéztem, de ez amolyan vak bizalom és végtelenül szoros kapocs volt és tart még a mai napig is. Már akkor nagyon tiszteltem egyébként az idősebbeket, legyen az férfi, vagy nő, valamint rajongtam minden olyan nőért, akinek szép volt a megjelenése, csodáltam a divatot, a magassarkút, a szép ruhákat. Anyukám ruháit természetesen mindig elvettem, felpróbáltam. Egészen konkrét élmény bennem, hogy még nem volt annyira nőies az alakom, mivel nagyon fiatal  voltam, de már akkor teleraktam olyan képekkel a szobám, ahol nők nagyon vagány öltözékekben szerepeltek, kiemelték a dekoltázsuk, ilyenkor gyakran elképzelem, hogy én is ilyen leszek majd felnőttként, ilyen nőies, csinos. 

2. Mit gondolsz, nekünk nőknek könnyű egymással kialakítani barátságokat, illetve, miben más ez a férfiak barátságainál? 

Csivettka: 

Sokat gondolkodtam ezen én is korábban és mindig arra a következtetésre jutottam, hogy nekem sokkal könnyebb férfiakkal barátkozni, mint nőkkel. Próbáltam és mai napig igyekszem ebben megvizsgálni az én szerepem, mivel kérdés nélkül nekem is van benne részem. 10 évvel ezelőtt elkezdtem elveszíteni a hitem a férfi női barátságokban, mert úgy láttam, hogy a szimpátián túl van valamelyik félben egy vonzalom is. Azonban most ismét hiszek ebben az egészben, mert már férjnél vagyok, gyűrű van az ujjamon és úgy érzem, hogy ez még inkább visszatartaná a férfiakat a kezdeményezéstől, illetve a barátaim, a férfiak, közösek, Marcit, a férjemet éppen úgy kedvelik, mint engem. Ők valódi barátok, rájuk valóban számíthatok. A fogorvosomnak mondtam, aki szintén jó barátom, hogy ne bocsátkozzunk illúziókba, ha egy lakatlan szigeten lennénk és te lennél az utolsó férfi a Földön, akkor előbb utóbb egymásba gabalyodnánk, egészen egyszerű biológiai okokból kifolyólag, mert a szexualitás is egy szükséglet. Ami a női barátságokat illeti, azt gondolom, javarészt úgy működik, hogy van akivel azonnal megvan a kémi és van olyan is bizony, akivel azonnal nem és ez így is marad. Ebben az esetben olyan típusú kémiáról beszélek, amelyben megvan a közös  érdeklődés, értékrend. Amit megfigyeltem még, hogy vannak igazán közeli fiú barátaim, mint például Gergőci, akivel sokszor beszéltem keményen, és utána bántam is egyébként, hogy úgy beszéltem vele, ahogy, viszont ő nem bánta, nem akadt ezen fenn. Illetve neki is vannak csípős megjegyzései, mégsem bántódom meg. Én úgy érzem, hogy nyitott vagyok, rajtam nem múlik egy barátság tartóssága, maximum az fordulhat elő, hogy valaki már a legelején nem szimpatikus az értékrendje miatt és akkor nem is közeledek felé. Én ugyanis így gondolom ezt tisztességesnek. Valamint én már benne vagyok abban a korban, hogy nem ringatom magam illúziókba, ha látom, hogy egy férfi vonzódik hozzám, nem magyarázok bele semmi, akkor egyszerűen nem barátkozom vele. 

3. Mit jelent számodra a nőiesség?

 Csivettka: 

Sokan arra gondolnak, hogy a nőiesség a külsőségekben rejlik. Régen azt hittem, hogy a nőiességet egy férfi mellett lehet megélni. Azonban ahogy telik az idő, és már én is családban gondolkodom, ezért úgy vélem, hogy egy nő fogja összetartani a családot.Az ő megmagyarázhatatlan bája, melege lengi körül a teret. Ő segíti a párját a családjával való kapcsolattartásban. Én például nagyon szeretek gondoskodni, etetni a férfiakat első sorban. Az, hogy főzhetek és enni adhatok másnak, az nálam abszolút egy olyan tér, ahol ki tudom fejezni a nőies szeretetem. Minden, amit el tudsz képzelni egy gondoskodó szerepben az nekem örömet okoz. Ezt ne úgy értsd, hogy egy nő csak ebben fejezheti ki a nőiességét, merthogy a konyhában van a helye. Egészen egyszerűen hozzám nagyon közel áll a gondoskodás ezen módja. A nő szerintem egyenlő az egyensúllyal. 

4. Szerinted miért van tabuként kezelve a női test és annak a természetes folyamatai, mint például a menstruáció? 

 Csivettka: 

Szerintem azért, mert az emberek rendkívül tájékozatlanok a témában, olyannyira, hogy még nekem is kellett 30 év, hogy megismerjem a saját ciklusom, annak szakaszait és egyébként azóta minden szempontból sokkal okosabb lettem. Én az utóbbi időben felszedtem 10 kilót és épp kivizsgálások folynak ezzel kapcsolatban, de mindenképp hormonális oka van. Itt egyébként ajánlanám a Hormon intelligencia nevű könyvet Dr. Aviva Romm-tól, amely nekem rengeteget segített. Azt vettem észre, hogy alapvető az, hogy a nőnek mindent el kell viselni, a hormonok kiszámíthatatlan démonok, amelyek hangulatingadozást okoznak, ha fáj esetleg, tűrnie kell. A hétköznapi embernek, de sokszor még az orvosoknak sincs naprakész tudásuk a témát illetően, arról nem is beszélve mennyi tévhit és előítélet itatja át ezt a szakterületet. Hozzáteszem, velem nagyon kedvesek voltak az orvosok, nagyon odafigyeltek rám, ami a kísérőbetegségemnek köszönhető szerintem a szklerózis multiplex-nek. Ugyanis ez az a betegség, amitől az orvosok igencsak megijednek. Viszont nagyon fontos lenne az edukáció, hogy a hormonokat és az női testet egyre jobban megérthessük.

5. Szerinted a nők testképét milyen tényezők befolyásolják legjobban? 

Úgy gondolom, hogy nagy hatással vannak rá a családból megkapott buta, fájó megszólalások, akár nőtől, akár férfitől, mondjuk a kettő másképpen csapódik le, illetve a suliban történtek is. Ez az alap, ami azt befolyásolja, hogy az ember, vagyis a kislány, mit hall majd meg a világból. Innen indul, hogy az ember mennyire lesz szigorú önmagával kapcsolatban. De sajnos vannak különböző traumatikus események is, amelyek sajnos hatalmas hatást gyakorolnak egy nő önképére, bár rendkívül szeretek olvasni és tájékozódni rengeteg témában, ebben mégiscsak laikus vagyok, nem az én szakterületem, ezért ebbe nem szeretnék mélyebben belemenni.

6. Nőként ugyan annyi esélye van valakinek az üzleti életben, mint egy férinek?

Én rengeteg régebbi filmet nézek és látom, hogy akárcsak az elmúlt 30 év alatt nagyon sokat változott ez az egész pozitív irányba. Túl idillikus azt gondolni, hogy ez teljesen helyreáll, és nem is nagyon látunk bele az üzleti élet mélységeibe. Én azt éreztem a 20-as éveim elején, hogy a férfiak nem vesznek komolyan. Még mai napig belefutok abba, hogy kedvesnek éreznek az emberek és ehhez még társul egy aranyos arc és akkor könnyedén butának könyvelnek el. Azonban ezekben a helyzetekben már megtanultam meghúzni a határaim. Ki merem adott esetben fejezni a nemtetszésem, de bizonyos helyzetekben. amikor ezt jobbnak látom, akkor képes vagyok elengedni az adott férfi megnyilvánulását, teszem azt egészen egyszerű, hétköznapi helyzetekben. Azonban most már van annyi önbizalmam, hogy ne érdekeljen az, hogy egy élethelyzetben férfivel vagy nővel kell-e kommunikálnom, jelen lennem stb. 

 7. A múlt párkapcsolatai nyomot hagynak bennünk, vagy fel lehet maradéktalanul őket dolgozni?  

Én azt vettem észre, hogy a múlt párkapcsolatai formálnak bennünket. Azt gondolom, hogy amíg én nem vettem komolyan az érzéseim, addig csak ártottam magamnak. Most már tisztelettel gondolok ezekre vissza: hogy akkor és ott az a megélés mély volt és valódi. Hajlamosak vagyunk egy csalódás után olyan tévútra vinni magunk, hogy az, ami volt, nem is volt igazi és lehúzni ezzel saját magunk, szidalmazni adott esetben a férfit. De ha megpróbálod ezeket az akkori érzéseket elfogadni, a folyamatokat, és nem azt keresed, hogy hol volt a csapda, nem haragszol azért, hogy akkoriban miért voltál boldog, miért hitted el. Nagy tisztelettel és szeretettel kell gondolni erre a múltbéli érzésre, nem pedig lekicsinyelni. Hiába volt az akkor egy rövid kapcsolat mondjuk, ha a te érzéseid mélyek voltak, akkor az egy nagy dolog volt.